/Néha több gondot okoz, mint amennyit ér/

Amikor 1928-ban a Ford üzem elkészült, azzal büszkélkedhetett rendelkezik 100.000 dolgozóval, 16 millió négyzetméternyi gyárterülettel, 100 mérföldnyi a vasúti pályával, saját dokkokkal, valamint minden nyersanyaggal, amely az autógyártáshoz szükséges.

Napjainkban még mindig a Ford a legnagyobb üzem, de csak árnyéka egykori önmagának. Az üzem 6000 dolgozóval működik, és leginkább csak összeszereléssel foglalkozik, az alkatrészek legnagyobb részét alvállalkozók gyártják és szállítják be.

Az outsourcing mára globális üzletté alakult át. Az elmúlt évtizedekben a vállalatok kiszervezik a legtöbb munkafolyamatot, a takarítástól az informatikai biztonsági rendszer kiépítéséig és fenntartásáig. De tarthat-e örökké ez a lendület?

Sokan kiállnak a kiszervezés mellett, de nem szabad elmennünk amellett a nézet mellet sem, miszerint az outsourcing kizárólag csak a költségek csökkentését szolgálja és nem is nyújt jobb szolgáltatást minden esetben.

A TPI felmérés szerint 2011-ben mérhetően visszaesett az outsourcing szerződések aránya globális szinten.

Nézzünk egy negatív példát:

Nyolc évvel ezelőtt a Boeing, az USA legnagyobb repülőgép gyára megtervezte az új repülőgépét a 787 Dreamlinert, és az autóiparhoz hasonlóan, kiszervezte az alkatrészek gyártását. Az eredmény katasztrofális lett, alvállalkozók és al-alvállalkozók tömege dolgozott a projekteken. Egyes alkatrészek nem illettek össze, más alvállalkozók nem tartották be a határidőket, néhány al-alvállalkozót a Boeingnek kellett átvennie, és megmentenie az összeomlástól. Amennyiben a 787 Dreamliner kijön ezév végén, ahogy a Boeing ígéri, akkor több milliárdos plusz kiadást és három év késést könyvelhetnek el.

A kiszervezés egyéb lehetséges buktatói:

Számolni kell a felmerülő jogvitákkal is, olyan országok esetében leginkább, ahol a bíróságok munkasebessége rendkívül lassú, mint Indiában, vagy olyan egyenetlen jogrendszerrel rendelkező országokban, mint Kína. Ezek az elhúzódó esetek rengeteg nyílt és rejtett költséggel járnak a vállalatok számára.

- Cégek olyan kemény feltételeket szabnak az alvállalkozóknak, hogy azok kénytelenek spórolni, ami a minőség rovására mehet,
- Az alvállalkozók néha túlígérik magukat, hogy megnyerjenek egy szerződést, majd nem képesek azt teljesíteni,
- Mindkét fél hanyag szerződéseket ír, amely nem tiszta viszonyokat és jogvita esetén elhúzódó eljárást jelent,
- Külföldi call centerek működtetése, amellyel az ügyfelek elégedetlenek.

Mivel megszűntetni egy részleget könnyebb, mint átszervezni, vagy újraépíteni, ezért ha a szolgáltató nem végzi el a szerződésben szereplő munkát, az az anyavállalatnak nagyon nagy kiesést okoz. Az eredmény: káosz, kifizetetlen számlák, leállt gyáregységek.

A kiszervezés azonban még mindig költségspórolást jelent a cégek számára, azonban érdemes átgondolni a vállalatunk folyamatait, és inkább belső szakembereket alkalmazni, és a legszükségesebb folyamatokat kiszervezni. Ez hosszabb távon biztosabb befektetésnek tűnik.

/Forrás: The Economist.com/business/