Leila Sokkar Narvid a Payne & Fears LLP. munkatársa, " Hogyan lehet hatékonyan és törvényesen monitorozni a munkavállalók online tevékenységét” című írásban a következő lépéseket ajánlja azok számára, akik a közösségi oldalakkal kapcsolatban határozott cégpolitikát kívánnak kialakítani:

Kezdetben érdemes néhány kérdést feltenni.

-          Mire terjedjen ki a szabályozás? (Közösségi oldalak, chat, blogok stb.)

-          Az irányvonal csak munkaidőre, vagy szabadidőre is vonatkozik?

-          Az alkalmazottak a vállalati erőforrások alkalmazásával tudnak-e hozzáférni a közösségi oldalakhoz?

Az alábbi kérdések megválaszolása, közelebb visz a politika kialakításához:

-          Milyen mértékben fogadható el a közösségi média magán célra való használata munkaidőben?

-          Elvárja-e a vállalattal kapcsolatos tartalmak közzétételét az alkalmazottaktól?

-          Milyen nézetet alakít ki a vezetők, beosztottak és ügyfelek közötti „barátkozást” illetően ezeken az oldalakon?

-          Fenntartja-e a cég a jogot, hogy nyomon kövesse az alkalmazottak közösségi média aktivitását, amennyiben a munkavállalók a cég eszközeit veszik igénybe ezek eléréséhez?

Végezetül néhány példa a konkrét szabályozásra:

-          A munkavállaló nem használhatja a cég logóját, grafikáját és fényképeit,

-          Nem becsmérelheti nyilvánosan munkahelyét,

-          Nem posztolhat névtelenül, vagy álnéven a vállalatról,

-          Nem szegheti meg, a cég által elrendelt hírzárlatot.