2026. január 20.
Általános és közkeletű vélemény, hogy a home office térnyerése csökkentette az azt alkalmazó cégek termelékenységét. Ráerősít erre az a tendencia is, hogy egyre több – akár közigazgatási, akár piaci – szervezet jelenti be: véget érnek a remote pozíciók, vissza kell térni az irodába.
De vajon valóban rontja a termelékenységet a távmunka?
Európai vállalati adatokkal alátámasztva mutatjuk meg, hogyan hat a home office a termelékenységre, és mit jelent mindez a fejvadászat és a munkaerő-közvetítés gyakorlatában.
Kérjen konzultációt home office munkavállalók toborzására
A home office és a hibrid munkavégzés néhány év alatt a „jó ha van” kategóriából a munkaerőpiac egyik alapelvárásává vált. EU-s szinten a távmunka gyorsan terjedt: az Eurofound becslése szerint 2021-ben 41,7 millió munkavállaló dolgozott home office-ban az EU-ban, ami a 2019-es szinthez képest duplázódást jelent.
A HR- és üzleti döntéshozók számára azonban a valódi kérdés nem pusztán az, hogy mennyien dolgoznak otthonról, hanem az, hogy milyen hatással van ez a termelékenységre, és hogyan befolyásolja a toborzási és fejvadászati stratégiákat.
Az nem kérdés, hogy a jelöltek kedvelik a távmunkát – a kérdés inkább az, hogy munkaadói oldalról kell-e tartani tőle.

A home office és a hibrid munkavégzés mára alapelvárássá vált számos fehérgalléros pozícióban.
Az egyik legkézzelfoghatóbb, számszerű eredményeket hozó európai tanulmányt a Banca d’Italia kutatói publikálták 2025 végén. A kutatás olasz vállalatok nagy mintáján, több adatforrás összekapcsolásával (vállalati felmérés, mérlegadatok, munkáltató–munkavállaló adminisztratív adatok) vizsgálta a home office hatását 2019–2023 között.
A fő üzenet röviden: a szerzők instrumentális változós becslése szerint a home office átlagos termelékenységi hatása elhanyagolható, azaz nem látszik tartós, általános romlás vagy ugrásszerű javulás. A becsült eltérés nagyságrendje –0,7% és +1,0% között mozog (modelltől függően).
A kutatás azt is megmutatja, honnan indult a piac:
2019-ben a mintában a cégek 9,8%-a használt egyáltalán home office-t, és átlagosan a dolgozók 1,2%-a dolgozott otthon „napi” jelleggel.
A home office-t használó cégeknél a napi otthoni munkavégzés aránya 11,4% (2019) és 24,0% (2020) volt.
Ez azt jelenti, hogy a távmunka sok esetben kényszerből, gyorsan épült fel, majd később kezdték el tudatosan optimalizálni. Ez a hirtelen átállás is magyarázza, miért mutat eltérő eredményeket vállalatonként a termelékenység.
A kutatás egyik legfontosabb gyakorlati tanulsága HR-szempontból az, hogy a home office hatása nem egységes. Vannak cégek, ahol semleges, és vannak, ahol kifejezetten jól működik.
A szerzők kiemelik, hogy a digitális és automatizációs beruházások jelentősen növelik a home office előnyeinek kihasználhatóságát. Vagyis a technológiai és működési érettség nem „nice to have”, hanem valódi termelékenységi tényező.
Ha egy vállalat képes kontrollált, mérhető és szervezett távmunka-rendszert kialakítani, az nem a munkamorál rovására megy – sőt. Ehhez társulnak a költségcsökkentő hatások (iroda, rezsi, fluktuáció), amelyek szintén pozitívan jelennek meg a vállalati eredményekben.
Európai vállalati adatok alapján a home office átlagos termelékenységi hatása jellemzően semleges, ugyanakkor cégenként jelentősen eltérhet.
A valódi versenyelőny nem önmagában a „heti 2 nap home office”, hanem a remote-érett működés:
digitális eszközök,
jó vezetés,
mérhető output,
tudatos HR-folyamatok.
A fejvadászatban és munkaerő-közvetítésben pedig azok a cégek lesznek sikeresek, amelyek ezt a valóságot hitelesen kommunikálják a jelöltek felé, és képesek olyan munkavállalókat kiválasztani, akik a home office-ban is hatékonyan teljesítenek.
„Ha az ember valamit szívesen csinál, akármeddig hajlandó bajlódni vele.”
— Stephen King